Meggyőződésem, hogy az ember legbecsesebb kincse ebben a széthulló világban, maga az élet. A sajátja, és azok élete, akik értelemmel töltik meg … óvjuk hát, vigyázzuk, ne rohanjunk lélekszakadva önmagunk mellett, hanem tegyük eleget vágyainknak, mert bármennyire sérthetetlennek gondoljuk magunkat, mindannyiunk élete egyetlen homokszem Isten játszóterén.

Akár barátságról vagy kapcsolatról van szó, minden kötelék a bizalomra épül. Ha ez nincs meg, nincs SEMMID!

 
Engedd el azokat az embereket, akik bántottak téged. Kívánj nekik minden jót és lépj tovább! Ne hagyd, hogy hibázásaikkal, visszatartsanak téged!

Azt az utat ami mögötted van már nem javíthatod meg. Viszont azt az utat ami előtted van még szebbé teheted!!

Az Élet ilyen. Edz, és nem érdekli, hogy mit gondolsz, vagy hogy épp mire vágysz. Felkészít mindenre, de leginkább arra, hogy tudd, bármi jöhet, te megbirkózol vele. Hiszen nem véletlenül hagy magadra az Élet. Meg kell tapasztalnod, hogy mire vagy képes. Hogy mi van benned. 

Gonoszság mindaddig létezik, míg az ember nem ébred önmagára. Utána eltűnik - ahogy a fényben megszűnik a sötétség.( Müller Péter )